Zamárdi földrajza Területe: 699 hektár
Lakóinak száma: 2600 fő
Településünk a Dunántúlon, a Balaton déli partján található.
Északon a Balaton határolja, keleten Siófok, délen Balatonendréd, nyugaton Szántód települések a szomszédaink.
(Zamárdi)
Felszíne: A Somogyi-dombság Külső-Somogy-i részén terül el.
A dombsorok É-D irányúak. Északon helyenként meredeken emelkednek ki a partmenti síkságból.
A lakott terület legmagasabb pontja a Kőhegy (176 m).
A dombhátakat patakvölgyek, szélbarázdák tagolják.
A hullámos felszínű dombvidék a Balaton-medene háromszori beszakadásának idején alakult ki.
Ambráziós parton – víz által alámosott part – épült a fürdőtelep. Tőle délre, a magasabb platón épült a régi falu.
Legmélyebb részei a berkek: Tóközi-berek és a Szántódi-berek.
Éghajlata: a mérsékelt éghajlati öveben fekszik. Éghajlati határok közül a szárazföldi, az óceáni és a mediterrán éri.
Mikroklímáját kismértékben a Balaton is befolyásolja.
Az évi középhőmérséklet 10,3 Co.
A napsütés évi összege 1900-2000 óra.
A legmelegebb hónap július. Középhőmérséklete 21 Co.
A leghidegebb január. Középhőmérséklete –1,1 Co.
A mi vidékünk hűvösebb az Alföld éghajlatánál, de melegebb a Nyugat-Dunántúlnál.
Zamárdi környékén az ÉNy-i szelek az uralkodók.
Viharos szeleket É-ról kapunk, kevés esővel.
DNy-i Ny-i irányból érkeznek a front előtti szélviharok esővel.
A helyi zivatarok hirtelen törnek ki, erős széllel érkezve, és gyorsan távoznak. 
A nyári hónapokra jellemző.
Zamárdinál az évi csapadék mennyisége 700 mm. Eloszlása szeszélyes. Általában DNy-i Ny-i széllel érkezik.
Vízrajza: Zamárdi területén a domborzat és a közeli vízválasztó miatt kevés az ér, patak. Ilyen Széplak-alsónál a Cinege-patak, Tóköz határában az Endrédi-patak és a Kútvölgyi-patak a József Attila utcánál. Kevéske vizüket a Balatonba viszik. A város területéről árkok gyűjtik össze a csapadék-vizet és viszik a Balatonba.
A források többsége elapadt.
Legnagyobb tavunk a Balaton. Zamárdi 10 km-es partszakasszal rendelkezik.
A település határában még két halastó található.
Talaja: Zamárdi területének legnagyobb része lösszel borított.
A fürdőtelep és a délre nyúló völgyek egy részében homokos a talaj.
Réti-agyagos talaj a berkek mentén található. A Szántódi-berek kiszáradt részein szikes talaj van.
Növényzete: Kevés helyen találunk őshonos növénytakarót. A part mentén nádasok, délebbre sás, gyepfoltok találhatók.
A feltöltött területen – ahol nem épült be, és nem parkosították – fűz, sás nő.
A magasabb területeken mezőgazdasági művelés folyik.
Lomboserdő a nehezen művelhető dombokat borítja. Fái a tölgy, a gyertyán, a kőris, az akác, a szil, a hárs és a juhar.
Kisebb területen telepített fenyves található.
A cserjeszintben mogyoró, húsos som, kökény, galagonya és vadrózsa gyakori.
A gyepszint fajokban gazdag növényzetet ad.
Állatvilága:
Gerincesek közül a Balatonban 42 őshonos halfaj él. Pl.: fogas, ponty, keszeg, őn, csuka, harcsa, kecsege.
Telepített halak: angolna, busa, amur.
Kétéltűek: különféle békák, gőte.
Hüllők: vizisikló, mocsári teknős.
Madarak: sirály, bütykös hattyú, vadkacsa, nyári lúd.
Mezők, erdők gerinces állatai:
Hüllők: erdei sikló, lábatlan gyík, zöld gyík, mocsári teknős.
Madarak: cinke, feketerigó, pinty, harkály, mezei búbospacsirta, fecskék, fürj, fácán, varjú, rétihéja, bagoly.
Emlősök: mezei nyúl, róka, őz, szarvas, vaddisznó.
Növény- és állatvilágát a teljesség igénye nélkül soroltam fel.
Zamárdi Kártya »
Nyomtat
